magyar tanács (lat. consilium hungaricum): bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv, a középkori →királyi tanács utóda. - A ~ tagjai I. Ferdinánd (ur. 1526-64) alatt ugyanazok az egyh. és világi, udvari és orsz-os méltóságok, mint a kk-ban. A ~ nem jelentett állandó hivatalt, mert a tagoknak más, a tör. időkben főleg hadvezéri és igazságszolgáltatási feladatai is voltak. A 17. sz: már olyanok is kaptak kir. tanácsosi c-et, akiket sohasem hívtak be a ~ba. - A ~ leginkább ogy-ek idejében jött össze, tagjai azonban azon a nézeten voltak, hogy magánemberként vannak a kir. mellett, s ezzel lehetetlenné tették, hogy a ~ közjogi jelleget nyerjen, a kir. és az ogy. közt közvetítő lehessen. A ~ tagjai nem voltak hajlandók állandóan Bécsben tartózkodni, és az 1569: tervbe vett 2 ~os sem volt a kir. mellett. - Miksa (ur. 1564-76) és (I.) Rudolf (ur. 1576-1608) alatt a ~ egyre inkább háttérbe szorult, különösen mikor Rudolf Bécsből Prágába tette át székhelyét. Az 1588:3. tc-kel az ogy. iparkodott a ~ hatáskörét minden m. ügyre vonatkozólag megállapítani, és legfeljebb olyan ügyekben óhajtották ném. tanácsosok meghívását, melyekben más orsz-ok is érdekelve voltak. E törv-t azonban nem hajtották végre. 1608: a ~ hatáskörének visszaállítását szorgalmazták Bocskaiék és a prot. rendek is, akik a főpapok befolyását akarták gyengíteni és csak a tényleges mpp-öket kívánták bebocsátani a ~ba. Mindez azonban nem hozott változást. Továbbra is a kir. nevezte ki a ~ tagjait, és a 17. sz: egyre többen kapták meg a tanácsosi c-et. Az 1687:10. tc. alapján a ~ tagsága →felső táblai tagsággal járt, s így a ~ beolvadt a felső táblába. A sz. 2. felében már csak ünn. alkalmakkor szerepelt a ~. A min. konferenciákra gyakran hívtak meg m. tanácsosokat is, ha az uralkodó elnöklete alatt ott m. ügyekről tárgyaltak, de a tárgyalások anyagát már nem a ~, hanem a kancellária készítette elő. **

Eckhart 1946:242